Nagyon érzem, hogy készül valami, de nem tudom mivoltát és ettől bizonytalan lettem. Érzések, és tettek jönnek felém, amit értelmezek, és e szerinte adok utasításokat testemnek. Egy-két mozdulat még is célt téveszt, és olyat teszek, amit nem lett volna szabad. Nem értem mi ez, nem érzem mi ez. Eső felhők felettünk, és sírnak, amikor olyan történik, aminek nem szabadna, hogy megtörténjenek. De csak én figyelek? Velem van e földi és nem olyan nagyon földi erő, mert érzem, de nem értem. Itt a jel, a várva várt jel, de hangját nem hallja senki csak én. Ó Te boldogtalan szerető, halld meg Istenek intelmeit, hiszen, itt vannak velünk, és Te mégis félsz, hát ne félj, tárd ki a szíved, mert vigyáznak ránk odafönt.
csak én
2008.07.18. 01:17 | Jencity | Szólj hozzá!
Címkék: jencity
A bejegyzés trackback címe:
https://jencity.blog.hu/api/trackback/id/tr7573689
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.