Rossz úton jár az...

"Megvárni, egy angyal szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel."
(Márai Sándor)

"Az a legszebb érzés az életben, ha valakinek szüksége van ránk."

"Néha egy pillantás vagy egy mozdulat többet ér mint maguk a szavak!"

Így gondoltam én eddig, de rá kell jöjjek ez nem igaz, mert van olyan ember, kérem szépen, akinél pont az ellentétje az igaz, tehát:

"Néha egy kimondott szó többet ér, mint maga a pillantás vagy egy mozdulat!"

És már nem tudom, mibe higgyek, amit eddig hittem, tudtam, összedőlt nála. Ha a tettek nem követik a szavakat, vagy a szavak nem követik a tetteket, akkor nem müxik az iránytűm, ami segítene a tájolásban. Félre érthetetlen jelek, amik nem is jelek, csak valami, amit akart. Akart, mert kellett neki, hiányzott az életéből, de értelmet nem adott neki. Csak úgy volt, csak úgy van és csak úgy lesz. Lebeg, mert keress valamit, az élet nem kímélte sajna, mostohagyermeke volt a világnak, de, ha megérted, csak szeretni és tisztelni lehet.

A világ fél tőle, és Ő fél a világtól, ördögi kör ez.